A Keresztút kialakulása

 

„Mondja pedig vala Mindeneknek: ha valaki Énutánam akar jőni, tagadja meg magát, vegye fel az ő keresztjét minden nap és kövessen Engem!” (Luk.9,23.)

 

 

 

 

 

A KERESZTÚT KIALAKULÁSA

A keresztút az a másfél kilométeres útszakasz, amelyen Jézus a keresztet hordozta. A mai keresztútjárás az Evangéliumokból ered.

Euszébiosz és Szent Ambrus püspökök a IV. században leírták, hogy Szent Ilona, Nagy Konstantin császár anyja, hogyan kerestette meg Jézus keresztjét és építtette fel az első templomot a Golgotán a 320-as években. Később felállítottak néhány emléktáblát is a keresztút egyes helyein.

A XV. században már 12 márványtábla vagy emlékmű állt a keresztút mentén Jeruzsálemben. Ezeket stációknak vagy állomásoknak nevezték. A zarándokok megálltak az emlékművek előtt s egy kis szünetet tartottak az úton, hogy imádkozzanak és gondolkodjanak az eseményről, amely a felirat szerint ott történt. A középkorban igen látogatott volt az ottani keresztút, főleg a ferencesek vezetésével. Ők "szent circulus"-nak, körjáratnak nevezték. A szentföldi zarándokok révén került Nyugat-Európába ez a lélekemelő imádság. Nemsokára emlékművekkel, szobrokkal juttatták a keresztúti ájtatosságot végzők emlékezetébe Jézus szenvedésének útját. Ekkor hét stációra osztották a keresztutat, a római hét-stációs templom mintájára. E stációjárásnak Rómában nagyobb ünnepek előtt - nagyböjt, kántorböjtök idején - bűnbánati jellege volt. Nem volt kapcsolata a keresztúti ájtatossággal. Más országokban még ennyi stáció sem volt.

Az 1600-as években alakult ki a keresztút végleges formája a 14 stációval. A betlehemi papság külön imakönyvet adott ki a keresztúti ájtatosságról 1518-ban, 14 stációt tartva szem előtt. A ferences P. Antonio Daza volt az első, aki leírta a stációk történetét  lelkigyakorlatos könyvében (Exercios espirituales, 1620). Elmélkedéseit az evangéliumi elbeszélésekre és hiteles egyházi hagyományokra építette.

A barokk kor a keresztutak (kálváriák) építésének virágkora volt. Világszerte elterjedt a 14 stációs keresztút, különösen Porto Maurizio-i Szent Lénárd római ferences tevékenysége folytán. Ő maga 576 keresztutat állított fel. A keresztúti ájtatosságok szentbeszéd-sorozatát (Via crucis praedicata) is ő tartotta először Firenzében a Monte alle Croci-n. Szent Lénárd legnagyobb sikere volt Rómában, a Colosseumban 1750. december 27-én felállított keresztút, melyet mindmáig meg is tartanak, rendszerint a pápák vezetésével járja a hívő nép nagypénteken este, gyertyafényes hívősereg jelenlétében.

A keresztút tisztelete és gyakorlata ezután egyre jobban elterjedt a keresztény országokban. Mivel a legtöbb hívőnek sohasem volt alkalma a Szentföldre zarándokolni, a városokban kezdtek építeni keresztutakat a jeruzsálemi mintájára. A szabadtéri keresztutakon minden állomást egy-egy kis kápolna vagy emlékmű jelzett a megfelelő felirattal. A legnépesebb zarándokhelyeken embernagyságú szobrok ábrázolják az egyes stációk történetét. Ma már minden katolikus templomban van egy megszentelt keresztút.

Az állomásokat 14 megszámozott kép, festmény vagy dombormű jelzi. Ezeket a stációkat a római rituáléban előírt szertartással áldják meg.  (Ma szokássá válik, hogy egy 15. stációt is hozzátesznek, a feltámadásét.)
 

A keresztények képtől képhez haladva lélekben a jeruzsálemi keresztutat járják végig.

 

Sok kegyelem kapcsolódik az elmélkedésnek ehhez a formájához.

 

Az Anyaszentegyház teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik a keresztutat a kegyelem állapotában végzik.

 

VIA DOLOROSA ÉS A FELTÁMADÁS BAZILIKÁJA

 

A Via Dolorosa a keresztények számára a legfontosabb zarándok útvonal,    - Pilátus palotájától a Golgotáig  hordozta a keresztet -  mert Jézus itt vitte a keresztet a hagyomány szerint utolsó útján.

A 1,5 km-eres út Jeruzsálem Óvárosában, a keresztény negyedben található.

 

A legelső keresztutat Jézus járta: a Via Dolorosán, a Szenvedés Útját az Utolsó Vacsora termétől Annás és Kaifás háza mellett a Kálvária hegyig. Onnan a Szent Sírhoz, Pilátus palotája mellett a Getszemáni kertbe, az Olajfák hegyétől a Kedron patakon át Sionig.

Tizennégy állomást tartalmaz, melynek mindegyikéhez az utolsó órák eseményeit köthetjük. Kezdetben többféle elképzelést volt az útvonalat illetőleg, azonban a hagyomány végül az alábbi mellett döntött:

 

Egy régi hagyomány szerint Mária, Jézus édesanyja gyakran végigjárta ezt az utat Fia feltámadása után, hogy így emlékezzen meg szenvedéséről. Néhány hű tanítvány kíséretében lassan és elgondolkodva ment az utolsó vacsora termétől az Antónia-várhoz, onnan tovább a keresztúton fel a Golgotára és a sírbolthoz. Azután visszatértek „abba a terembe, ahol együtt szoktak lenni. Mindnyájan egy szívvel s lélekkel állhatatosan imádkoztak Jézus anyjával, Máriával együtt”. (Apcsel 1,13-14)

 

1. Stáció

Antónia erőd: Heródes itt ítélte halálra Jézust

Halálra ítélés kápolnája, melynek festett üvegablakain láthatjuk a megostorozást, Pilátus kézmosását, és Barabás szabadon bocsátását.

2. Stáció

Jézus itt veszi fel a keresztet

Áthaladunk az Ecce homo ív alatt.

3. Stáció

Első elesés állomása.

4. Stáció

Örmény katolikusok udvara: itt találkozott Jézus utoljára az édesanyjával, Máriával

5. Stáció

Simon itt segít Jézusnak a keresztet hordozni, ennek emlékére a ferencesek kápolnát emelnek itt (Mk15,12)

6. Stáció

Veronika itt adta oda a kendőjét, amivel Jézus megtörölte az arcát. Ezt a Jézus kis nővérei kápolna eleveníti föl.

7. Stáció

Jeruzsálem fő útjainak egykori kereszteződése (Cardo Maximus és a decumani), ahol az ítéletet újból kihirdették.

Nem messze található Jézus második elesésének helyszíne.

8. Stáció

Ítélkezés kapuja, Jézus itt szólt vigasztaló szavakat az őt gyászoló, siránkozó asszonyokhoz. Ide épült a Szent Karalambosz görög ortodox kolostor, ezt ráépítették a Via Dolorosára, ezért ma kört kell tenni, hogy visszatérhessünk a régi keresztútra.

9. Stáció

Szent Ilona kápolna

Jézus harmadik elesése

 

Feltámadás Bazilikája , itt található a Golgota és Jézus Sírja

(( 10-14.  Stáció A Szent Sír Bazilikán /Feltámadás Bazilikája/ belül található))

 

Az evangéliumok szerint a keresztre feszítés egy sziklás domboldalon történt a városfalon kívül. Ennek közelében volt a kert és a sziklába vágott új sírbolt. Ezt a területet azonban feltöltötték, és idővel a terület benépesült.

(a mostani jeruzsálemi város falak csak 400 évesek! A török Szulejmán korából).

Nagy Konstantin császár építette az első Bazilikát 336-ban, amit a perzsák végül 614-ben leromboltak. A keresztesek 1099-ben felszabadították Jeruzsálemet és a szent helyek fölé egy óriási bazilikát építettek, amit azonban 1808-ban egy tűzvész pusztított el. Ezt követően a görög keresztények a török szultán engedélyével felépítették a mostani Bazilikát)

A Bazilika hat közösség tulajdonában van: a latin ferencesek, a görög-ortodoxok, örmény-ortodoxok, a koptok, a szír-ortodoxok és az abesszínek. Ezek gyakorlatilag cm-re felosztották egymást között a kápolnát, és mivel különböző időben szoktak misézni, néha nincsenek is egymásra tekintettel

Rengeteg különböző Kápolna foglal benne helyet (pl. Megjelenés Kápolnája, Szent Szűz Ív, Szent Ilona-kápolna), de főképp az utolsó négy stáció miatt lett a legfőbb keresztény zarándokhely.

10. Stáció

A Kálvária Kápolnájában van, ez az a hely, ahol megfosztották Jézust a ruháitól

11. Stáció

Oltárképet látunk itt, amely a keresztre feszítés jelenetét láthatjuk.

12. Stáció

Az a szikla, ahol a keresztek álltak.

 

13. Stáció

Fájdalmas szűz oltára

Megkenés köve: ezen a helyen mosták meg Jézus testét miután levették a keresztről.

14. Stáció

Jézus Sírja két részből áll: Angyal Kápolnája (ezen a helyen tudatta az angyal az asszonyokkal, hogy Jézus föltámadt) és a Szentsír

Maga a Szent Sír igen kicsi (2,07 X 1,93), emiatt egyszerre csak 3-4 ember fér be.

A kripta előtt a általában nagy sor van, hiszen mindenki sorra akar kerülni. A kripta a terem közepén található, ahogy a kép is mutatja:

 

 

 

A KERESZTÚT:

 

Keresztút a hit útja: A halálra ítélt Jézusban felismerjük a világmindenség Ítélőtábláját, a Kereszt hordozójában a világ Megváltóját, a Megfeszítettben a történelem Urát, magát, Isten Fiát.

 

Keresztút a fájdalom útja: melyet Krisztus engedelmesen tett meg az Atya megváló akarata szerint. Az ő útja a mi utunk: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl a keresztjét és kövessen engem” (Máté 16, 24).

 

Keresztút a remény útja: A naplemente a hajnal reménységét hordozza. Élete alkonyán, Jézus biztos az Atya szeretetében, az összeomlás elkerülését reméli, bizonyos, hogy a föld sötét méhéből megszületik „a hajnal ragyogó csillaga” (Jelenések 22, 16)

 

Keresztút a teljesség útja: a határ nélküli fájdalomé, a szereteté, a teljes leereszkedés és a legnagyobb felemelkedés, a Lélek teljessége, mely a Megváltó felnyitott oldalából ered, az életnek és kegyelemnek eme folyamából, telve megbocsátással és békével. A „nagy felkiáltás” (Márk 15, 37) ideje, és a világmindenség csöndjéé, mely a Teremtő halálát siratja. Az engedelmes szeretet ideje. „Elvégeztetett” (János 19, 30). A lehanyatlott fő és a tevékeny pihenés ideje. És az Anya szívében, a végtelen könyörület és az aggódó várakozás ideje.

 

Szívünk, lelkünk most kitárjuk, utad, Jézus, veled járjuk. Kérünk, mélyen belevéssed szíveinkbe szenvedésed!

 

 

                                                        

 


Keresztúti ájtatosság ígéretekkel!

 

• A Keresztúti ájtatosság imádkozásakor minden meghallgatásra kerül

 

 

• Az örök életet ígérem azoknak, akik ezt az imát együttérző részvéttel imádkozzák

• Egész életük során mellettük vagyok, és haláluk óráján segítségükre sietek

• A Keresztút imádkozása által, minden bűn megbocsáttatik, azok számára is, akik annyi bűnt követtek el, mint fűszál a réten, és a tengerparti homokszemnél is többet, de ez nem jelenti azt, hogy a halálos bűnöket továbbra is ne kéne meggyónni, különösen a Szentáldozás előtt

• Különleges dicsőségben részesülnek azok, akik a Keresztutat gyakran imádkozzák

• Haláluk után az első kedden, vagy pénteken kiszabadítom őket a Tisztítótűzből

• A Keresztút imádkozásakor áldásomban részesítem őket, és áldásom kísérni fogja őket, úgy a halálukkor, mint a Mennyben, és az Örökkévalóságban

• Haláluk óráján, nem engedem, hogy az ördög megkísértse őket

• Azokból, akik szeretettel imádkozzák a Keresztutat, élő Cibóriumot csinálok, amelyet boldogsággal és kegyelmekkel töltök ki

• Tekintetemet azokra fordítom, akik a Keresztutat gyakran imádkozzák. Kezeimet mindig széttárom fölöttük, hogy védelmemben részesítsem őket

• Amint a Kereszthez szegeltek Engem, olyan szorosan leszek összekötve mindazokkal, akik a Keresztút imádkozásával dicsőítenek Engem

• Azok, akik gyakran imádkozzák a Keresztutat, abban a kegyelemben részesülnek, hogy sohasem tudnak majd Engem elhagyni, mert többé nem fognak már súlyos bűnöket elkövetni

• Haláluk óráján jelenlétemmel fogom megvigasztalni őket, és együtt lépünk majd be a Mennyország kapuján. Könnyű haláluk lesz mindazoknak, akik a Keresztutat gyakran imádkozzák.

• Lelkem védőpalástjuk lesz, Én mindig a segítségükre fogok sietni, hogy békét találjanak Bennem